TomÓra

Órákról és órás szerszámokról. Órás szakmai fogásokról és műveletekről órarajongótól órakedvelőknek!

2010. augusztus 29., vasárnap

Apró(pó)

Néhány héttel korábban egy igen jó állapotban megmaradt, ritka szerkezetű Rakétához sikerült jutnom. A caliber szám a 2209, a szovjet-orosz óraipar egyik igen, vékony saját fejlesztésű gyöngyszeme sajátos csontvázszerű hídelrendezéssel.


A szerkezet viszonylag ritkán fordul elő, a gyűjtők célja megszerezni. Jellemző, hogy hat év alatt egyetlen egyszer botlottam bele. További szerencse még, hogy további két igen jó állapotú szerkezettel együtt érkezett. Nagy örömömben ezeket el is cseréltem Várkonyi Zsolt gyűjtő barátommal egy szép Poljot automatára. Ennek az eseménynek később jelentősége lesz.


Mint látható a hagyományos óraszerkesztéssel szemben a szerkezet kilincsműve a számlap alá került. Ennek oka, hogy helyet kívántak vele megtakarítani. Az egész szerkezet egyébként igen filigrán a hidak vékonyak hajlékonyak. Egyes kritikusok szerint ez a hibája a szerkezetnek s ez az oka, hogy viszonylag kevés maradt belőle működőképes állapotban. (?)

Minden esetre annak ellenére, hogy tisztítás előtt semmi hibát nem mutatott, azt követően az óra felhúzása véletlenszerűen elakadt. Minden szétszedtem, átvizsgáltam még egyszer mire megtaláltam az okot: a kilincsszerkezet volt a hibás. A kilincs ugyanis a kilincskerékben egyszerűen elakadt aminek oka kopás lehetett. Ilyen a Rakétában a kilincs, a kilincskerék (nincs a helyén), kilincsrugó hármasa (egy óránál).


El is határoztam nyújtok a kilincs kopott részén. Előbb lapoltan kalapáccsal majd szegecselő rúddal estem neki. Nos, lehet durva voltam (inkább biztos), lehet gyenge volt az anyag, ez történt:


Bizony ennek az alkatrésznek kör szelvényből mart formájúnak kellene lennie. Érdemes tanulni belőle kedves amatőr órabarátok, finoman kell az ilyen dolgokhoz nyúlni. Mit is lehet tenni ilyenkor? Fordulhattam volna Zsolt barátomhoz adja vissza az egyik szerkezet kilincsét (és biztos vagyok benne segített volna), mégis a pótlás mellett döntöttem.

Nekiláttam tehát a munkának. Egy 3mm- es ezüstacél átmérőjéből két tizedet leesztergáltam, s 1mm-es furatot készítettem bele, majd leszúrtam egy 0,3 mm-es lemezdarabot.


A méretek érzékeltetésére a lemez mellé tettem egy gyufaszálat. Mint látható megszíneztem és rámásoltam a megmaradt kilincsdarabkáról a mintát. Ezt követően a lemezt sikattyúba fogtam és reszelni kezdtem. Talán hasznos a tapasztalatom másoknak is, hogy satuban nehézkesen boldogultam. Jobb hatásfokot értem el kézben való reszeléssel. Apropó hatásfok: a negyedik sem lett tökéletes. Végül a legjobban sikerült darabnál - mivel nem volt türelmem újabb készítéséhez- visszatértem a kalapácsos módszerhez :-o. Sok szemlélődés után apró ütésekkel operáltam majd az alkatrészt a helyére téve tökéletesen funkcionált: azóta is.


A képen jól látszanak a nyújtó ütések nyomai. Sőt ha visszatér a kedves olvasó az általam beillesztett második képhez látható a pontozott kilincs a helyén :-)). Csúnya baki elkövetése után most elégedett vagyok ,egy igen kicsi, karóraalkatrészt pótoltam sikerrel.
A végső eredmény is szép.



2010. augusztus 25., szerda

Hamis!

Soha nem volt még a birtokomban hamis óra. Nem is tervezem vásárlását. Az elmúlt két nap meg is erősítette ezen véleményemet. Egy orvos barátom, főnöke hamisítvány IWC óráját hozta el hozzám szabályozásra.  Törökországban vette néhány tíz euróért. Az óra egyébként volt már órásnál. Csodát Ő sem ,én sem tudtunk vele tenni.


Az óra felirata szerint a hangzatos IWC Schafhausen Chronograph Rattrapante. Szép sok funkciót feltételező kifejezés. Ám a valóság teljesen más. Az időmérő szerkezet mutatja az órát a percet, a felső segédszámlapon 24 osztásban ismét az órákat, valamint az alsó segédszámlapon a másodperceket immár ugyancsak másodszor. Segéd gomboknak nincs nyoma. A rattrapante funkciót a gyártó roppant szellemesen oldotta meg. A sárga színű központi másodpercmutató tengelyére egy hozzá hasonló csak piros színű mutatót tett. Itt nyílnak meg korlátlan lehetőségeink. Bármilyen időközt beállíthatunk a két mutató pozíciója között! Feltéve ha van nálunk: hátlapnyitó, csipesz s némi ismeret: hogyan kell eltávolítani a felhúzótengelyt a koronával. Ekkor kiemelhetjük a szerkezetet s kézzel vagy csipesszel állítható a részidőmérés.

Apropó a szerkezet. Most azonban beszéljen a szó helyett a kép:


Egy kevés műanyag közepén a kínai ipar gyöngyszeme rejtekezik. Elég legyen annyit elárulnom, hogy a rotor meglendítése után majdnem háromnegyed fordulatot volt képes forogni. Nesze neked tripla leszúrt Rittberger. Még szerencse, hogy kézzel is húzható a drága, mert napi karlengetés  után is csak némi erő szunnyadna a rugóházban. 
A szerkezet kidolgozása is emlékezetes. Eszembe is jutott egy a szerkezetdonorként nálam lévő, a 90' évek elején gyártott szovjet Pobeda. No nem azért mert rossz óra, hanem azért mert akkor már egyre rosszabb minőségben készültek ezen időmérők s hasonlatos a kidolgozás nívója.


Mégis a beszabályzás okozta a legnagyobb örömet a találkozás során. Ugyanis gyakorlatilag beszabályozhatatlan. Izzadt a Biburo és én is, majd csöndben kudarcot szenvedtünk. A rossz minőségű órák sajátosságaként ugyanis a szerkezet össze vissza járt. Még én lelkes amatőr sem bírtam vele, pedig nekem több időm volt játszadozni mint egy órás mesternek aki órák szereléséből él.
Szóval nem lesz IWC-m. Ilyen WC-m biztosan nem.

Azért valamit nem tudtam kihagyni. A krumplit feltettem a karomra. Gyönyörködjünk a nem mindennapi látványban.


2010. augusztus 21., szombat

Zárónyelv

Egy Wostok 2605 szerkezet tisztítását végeztem. Az óra szerkezete az orosz óráknak megfelelően masszív, kopásmentes tisztítás után jól működik.


Persze önmagában emiatt nem ragadtam volna "billentyűzetet" :-)). A dátum állító szerkezet összeszerelésekor ugyanis elugrott tőlem a zárónyelv. A zárónyelv a dátum állítás fontos kelléke mivel a 24 óránként továbbított dátumtárcsa e nélkül a kis rugóval feszített nyelvecske nélkül szabályozatlanul és véletlenül  elfordulhatna ill.  a  rányomtatott számok nem helyezkednének pontosan a dátumablak nyílásába. 

A nyelvecske eltűnése után, mivel nem találtam pótlását vettem fontolóra. A fiókomban történő turkálás után szerkezettartó lemezkéket találtam amelyek szemre felhasználhatónak tűntek. A helyére próbálva a  lemezkét -ami itt kétoldali vájatban történő csúszást jelent- megállapítottam, hogy a szélessége pontosan megfelel. A hossza pedig túl sok, gondoltam reszeléssel rövidítem. Először kicsit kalapáccsal egyenesítettem majd satuba fogva reszelni akartam. Abban a pillanatban le is tört egy darab róla ráadásul méretesen. A kis alkatrészt a helyére illesztettem s láss csodát tökéletesen funkcionált.


A képen látható a felhasznált szerkezetszorító gyűrű, a letört darab, és a helyére illesztett s jól funkcionáló nyelv is.

Nem tudom tudatos többfunkciós felhasználás volt e a Szovjetunió részéről az alkatrész vagy pont az imperialisták megtévesztésére szolgált, nekem jó szolgálatott tett.

Спасибо, товарищи!

2010. augusztus 16., hétfő

Rocar II.

A Baumgartner szerkezet meghajtó rugójának helyreállításáról valamint a sajátos kilincsszerkezetről korábbi bejegyzéseimben szóltam. Érdemes megvizsgálni azonban szerkezet további jellegzetességeit is. A számlap felőli részen jól elkülönülten látható a mutatóállítás alkatrészcsoportja ami nem mutat semmi különlegességet a jó öreg váltókaros felhúzószerkezetet alkalmazták.


Nem különlegesség, csörgő órákban gyakran találkozunk viszont a fogazott állítószerkezettel amit a képen rugóerőhatárolásként említek. Az állítószerkezet feladat a tekercsrugó nyomatékgörbéjénél tapasztalható egyenetlenség kiigazítása. A tekercsrugó ugyanis teljes húzott állapotban valamint lejárás előtti állapotban jelentősen eltérő nyomatékot (túl nagyot ill. túl keveset) ad le. Nyomaték kiegyenlítésnél ilyen megoldás volt a rugósfék, a nyomatékkiegyenlítő csiga. Később a a rugóanyag fejlődésével már nem volt szükség minden áron kiegyenlítésre, egyszerűbb szerkezeteknél azonban elterjedt a különféle állítószerkezetek. Jelen esetben a fogazott állítószerkezetet alkalmazták.


A megoldás a magtengely végére rögzített nyelves forgórészből valamint egy úgynevezett zárókorongból áll. A nyelv felhúzáskori továbbítása forgatja el határok között a zárókorongot, határolva a rugóerőt. A megoldás kicsit hasonlít a máltaikeresztes állítószerkezethez azonban itt a forgó nyelv és a zárókorong között nincs állandó kényszerkapcsolat (feszítettség) ezért van szükség a képen is látható rugóra.

A fennti képen ugyancsak jól látható még az ébresztőállítás kerékrendszere a leszorítórugóval valamint az ébresztést kiváltó rugónyelv egy része. Az alábbi képen ez van szétszedve ábrázolva.


Az órán a középtengelyre épített ébresztést kiváltó iktató berendezés látható. A fogaskerekek bizonyos elemein (csörgőmutató kerék, órakerék) mélyedés van kialakítva s tengelyirányban ebbe ugrik be adott időpontban csörgőkapcsoló rugó amely kilencven fokban meghajlított és az alaplemez túloldalára átvezetett nyelve (mintegy egykarú emelőként működve) a csörgőhorgony karmán  kiváltja a csörgést. 

Ha átnézünk a szerkezet hátlap felőli részére láthatjuk hol helyezkedik el csörgőszerkezet valamint a többi szerkezeti egységet is feliratoztam.


Részletesebben már csak egy elemmel foglalkozom. Érdemes megismerkedni a csörgőmechanizmus hangadó egységével. A szerkezet megalkotói a jól bevált Clement rendszert mellőzve stiftes gátszerkezethez hasonló lengőrendszert alkalmaztak. A csengetés kiváltását követően a motorrugó hajtóerejét kihasználva ez a rendszer osztja el egyenletesen csörgés működtetéséhez szükséges erőt.


Végezetül vessünk még egy pillantást a tisztított és összeszerelt Rocar ébresztőórára az 1930-as évekből.


2010. augusztus 11., szerda

Rocar I.

Egy Rocar márkájú ébresztős utazóórát élesztettem újjá az elmúlt napokban. A Rocar márka meglehetősen ismeretlen. A fellelhető adtok alapján a Rocar a svájci Grenchenben alapított Rodania almárkája volt. A Rodania 1930-tól működött alapítója Hans Baumgartner. Máig létező cég, elsősorban ETA és Ronda szerkezeteket tokoz.


Az óra életkora is jól behatárolható mivel tokja tartalmaz egy réz táblácskát a következő felirattal: AKADÉMIAI SPORTVERSENY RÚDUGRÁS 1936. Azt tehát tudjuk, hogy az órát egy sportversenyen elért (valószínűleg dobogós)  helyezésért kapták rúdugrás szakágban 1936-ban. Az akadémiai sportverseny azonban már bizonytalanságot kelt. A Magyar Tudományos Akadémia ismereteim szerint nem szervezett sportversenyeket. Volt azonban a korszakban Magyarországon több "akadémia" névvel jelölt oktatási intézmény pl. jogakadémiák, amelyek esetleg szervezhettek versenyeket de ennek a valószínűsége igen kicsi. Minden bizonnyal itt a Ludovika Akadémián szervezett sportversenyéről s ott kiosztott díjról van szó, hiszen a tisztképzésnek mindennapi része a testedzés sőt versenyek szervezése is. A korszak számos magyar olimpiai bajnoka katonatiszt volt A Ludovika Akadémia  magyar tisztképzés legfontosabb intézménye volt. Az alma mater 1808-ra vezeti vissza eredetét s a mai Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem is elődintézményeként tiszteli.


Az utazóóra fém vázra ragasztott valódi bőrrel bevont tokban ketyeg s jó állapotban maradt fen. A tok szétnyitható használatkor s így kényelmes, praktikus.


Felhúzáshoz, mutató és csörgési idő beállításhoz a szerkezet előre kibillenthető.


A szerkezet Baumgartnerék saját fejlesztése ami saját márkanévvel és márkanév nélkül sőt  ébresztős zsebóraként is fellelhető.  A szerkezet eredeti része a kilincs mechanizmus amely külön védelmet is nyert.

A kilincsszerkezet lényege a motorrugó ill. híd fölé helyezett körkörösen több furattal ellátott fogaskerék.


Majd az erre felhelyezett kilincskerék áttörve a hasítékba helyezett fém nyelvvel és leszorítórugóval.



2010. augusztus 8., vasárnap

Tisztilánc

A debreceni vásárban sikerült hozzájutnom egy jó állapotú tisztilánchoz (uhrkette, watch chain).


A tisztilánc az óraláncok egy sajátos fajtája: rövid díszes, fonott a végén fityegővel díszített ékszer. Óralánc sokféle van s annak az emberi ruházaton történő viselése is változatos. Elsősorban azonban a hosszú vagy közepesen hosszú láncok terjedtek el igazán. Azokat a nadrághoz, mellényhez, zakóhoz rögzítették s a zsebórákat a zsebekben rejtették el. Ismereteim szerint a tisztilánc Közép-Európához, elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchiához köthető elsősorban s az elnevezés szerint elsősorban a rendvédelmi szervek (honvédség, rendőrség, csendőrség)  tagjai használták.

A zsebórát a lánchoz kis rugós karbiner rögzíti, 13-15 cm hosszú.


Viselése elsősorban a ruházat mellényének zsebében történhetett.


A tisztilánc már a XIX. század fordulóján is keresett s elég drága ruházati kiegészítő volt. Böhnel Miksa katalógusa (Max Böhnel üzlete Bécsben ma is működik) sokféle tisztiláncot tartalmazott. Az ezüst láncok ára 4-6 koronába került amikor pl. az ezüst tokos Omega szebóra ára 25 Korona volt.

2010. augusztus 6., péntek

Fogdeformítás

Egy svájci Rocar utazó óra újraélesztésén dolgozom (többek között). Ma egy viszonylag ritkán alkalmazott   szerelési műveletet s ezzel együtt egy szerszámot használtam. A problémát egy súlyosan deformálódott fogú motorrugó okozta. Az utazó óra motorrugójának több egymás melletti (4-5) foga volt teljesen egy irányba és egymásra hajolva. Előbb nem is gondoltam, hogy javítható, így az eredeti állapotról nem is készítettem képet. Azért nekiestem egy megfelelő méretű csavarhúzóval és nagyjából visszahajlítgattam a fogakat. Közben azt vártam melyik törik le -nem így történt.


A köztes munkafázisban készült kép már mutatja a súlyos ferdülést és roncsolódást. Ha nem tudtam volna hajlítani a fogakat csak a pótlás lett volna a járható út. Így viszont megnyílt a lehetőség a fog utánmarás előtt. A gép ami ezt a munkafolyamatot lehetővé teszi a fírnirgép, csodálatos ritka szerkezet. Viszonylag kevés órásnak volt még a mechanikus gépek fénykorában is, később pedig már alig volt rájuk szükség. A fírnirgép a fogjavításban alkalmazható, tulajdonképpen fogprofil utánmaró kézi hajtányú készülék. A készülékhez mellékelt acél marókerekek segítségével lehet a a fogprofilt helyreállítani.


A képen a gépbe fogott motorrugóház látható fölötte pedig a már helyére fogatott marótárcsa. Kézi hajtással, automata vagy kézi továbbítással valamint a fogmélység beállításával szépen kiigazíthatóak a sérült fogak.


Talán a képen is látszik a művelet sikeres volt. A motorrugó és a fogaskerék kapcsolódása megfelelő lett. Amit onnan tudok, hogy az összeszerelt szerkezet órák óta mellettem, a fülembe ketyeg :-)).

2010. augusztus 4., szerda

Megbízható?

Évekkel ezelőtt került hozzám egy System Roskopf Patent 1a zsebóra. Akkor tisztítottam, működött, de meg-meg állt. Feltámadt bennem az igény, hogy megbízhatóvá tegyem a járását. Az óra egyébként szép állapotú, ezüst tokos, vésett hátlapú. Megérdemli a törődést.


 A Roskopf órákról és atyjukról nagyon jól lehet tájékozódni az alábbi helyen: http://www.musketeer.ch/watches/roskopf.html.

A bizonytalan járást a csapágy furatok kopása okozta, valamint korábbi szakszerűtlen javítások ugyancsak rontottak a fogaskerekek fogódzásán. A rugóház ereje így elveszett "út közben". Ez akkor látszott igazán amikor az egyébként szépen járó óra váratlanul megállt s a horgonyt hiába mozgattam az gátlás nélkül  szabadon lengett. A fogaskerekek tovalendítése ismét néhány másodpercnyi járást eredményezett, majd ismét megállt az óra.

A csapágyak mindegyikét össze kellett húzni azonban két esetben ez elégtelennek bizonyult. A rugóház alaplemez oldali csapágya súlyosan kikopott, valamint a rugóházzal kapcsolódó fogaskerék ugyancsak alaplemezi csapágya egy szakszerűtlen pótlás miatt összehúzhatatlan volt.


Mindkét esetben a csapágyak perselyezése a megfelelő megoldás. A perselyezés történhet besajtolás és beszegecseléssel. Jelen esetben a sajtolt perselyezést alkalmaztam. A munkafolyamatok mindkét esetben megegyeznek. Először a csapágyakat bővítettem fel a merőlegesség megtartása miatt a kőpréskészlet marófejeinek segítségével. A rugóháznál 1,8 mm, a fogaskeréknél 0,8 mm lett a befogadó furat.



 A furat körül jól látszanak próbálkozásaim nyomai a csapágy összehúzására (megjegyzem: nem a legszakszerűbb eljárás). A fogaskerék alaplemezi munkálatairól külön képet nem készítettem.



Ezt követően az esztergán elkészítettem a perselyt. A megfelelő bélésátmérő és a megfelelő furat elkészítését a leszúrás követte. Az alábbi első kép a 0,9 mm-es furat készítését mutatja. A fogaskerék csapja azonban csak 0,3 mm átmérőjű, ilyenkor vezetőtárcsás fúrást alkalmazunk. A harmadik képen az alaplemez illesztése látható.




Szegecselő állványon helyére sajtoltam, igazából  ütöttem a perselyeket majd méretre dörzsáraztam a csapágyat. Ha a munka jól sikerül szinte nem is látszik az illesztés:



Persze ez nem mindig sikerül ilyen jól.... :-((


Azért funkcionálisan minden jól sikerült. A gépi tisztítás és olajozás után következett az összeszerelés.


Az óra ezek után minden pozícióban stabilan jár. A Biburo szerint -2 min napi késés mellett.

2010. augusztus 1., vasárnap

ToronyÓrák

Dalmáciai városokban töltöttem néhány napot a családommal. Karórát is láttam sokat (mások kezén), de ilyenkor mindig érdekesek a toronyórák. A városok valamikori gazdagságáról és mostani múlt iránti tiszteletéről szólnak.

A szállásunk a Split mellett található Omis-ban volt. A poljecei parasztköztársaság egyik fontos települése, hírhedt kalóztanya évszázadokon át. Az omisi templom óratornya:


Az omisi szűk utcácskák nem tették lehetővé jobb kép készítését. A torony a Mirabella erődhöz vezető egyik lépcsősor mellett található. Jelenleg felújításra szorul, működőképes.

Trogir a magyar történelemhez is kapcsolódik, IV. Béla királyunk a közeli Klis és Trogir városában bújkált a tatárok elől. Óratornya a Szent Lőrinc templom külön álló harangtornya volt. Később a mostani torony megépítése után a óratorony lett, mellé a városháza épült.

 
Dél-Dalmácia legismertebb városa Dubrovnik (Raguza) a XV-XVII. század között élte fénykorát. Kereskedő város, amely jól lavírozott Velence és a Török Birodalom között. A XVII. század második felében földrengés törte meg fejlődését.




Óratornya különleges, az újabb időkből származó: hagyonyos analóg, digitális (ötperces időközökkel működő), valamint a holdfázist jelző szerkezet. 






Sajnos középkori eredetre visszamenő óratornyot nem találtam.