TomÓra

Órákról és órás szerszámokról. Órás szakmai fogásokról és műveletekről órarajongótól órakedvelőknek!

2010. augusztus 4., szerda

Megbízható?

Évekkel ezelőtt került hozzám egy System Roskopf Patent 1a zsebóra. Akkor tisztítottam, működött, de meg-meg állt. Feltámadt bennem az igény, hogy megbízhatóvá tegyem a járását. Az óra egyébként szép állapotú, ezüst tokos, vésett hátlapú. Megérdemli a törődést.


 A Roskopf órákról és atyjukról nagyon jól lehet tájékozódni az alábbi helyen: http://www.musketeer.ch/watches/roskopf.html.

A bizonytalan járást a csapágy furatok kopása okozta, valamint korábbi szakszerűtlen javítások ugyancsak rontottak a fogaskerekek fogódzásán. A rugóház ereje így elveszett "út közben". Ez akkor látszott igazán amikor az egyébként szépen járó óra váratlanul megállt s a horgonyt hiába mozgattam az gátlás nélkül  szabadon lengett. A fogaskerekek tovalendítése ismét néhány másodpercnyi járást eredményezett, majd ismét megállt az óra.

A csapágyak mindegyikét össze kellett húzni azonban két esetben ez elégtelennek bizonyult. A rugóház alaplemez oldali csapágya súlyosan kikopott, valamint a rugóházzal kapcsolódó fogaskerék ugyancsak alaplemezi csapágya egy szakszerűtlen pótlás miatt összehúzhatatlan volt.


Mindkét esetben a csapágyak perselyezése a megfelelő megoldás. A perselyezés történhet besajtolás és beszegecseléssel. Jelen esetben a sajtolt perselyezést alkalmaztam. A munkafolyamatok mindkét esetben megegyeznek. Először a csapágyakat bővítettem fel a merőlegesség megtartása miatt a kőpréskészlet marófejeinek segítségével. A rugóháznál 1,8 mm, a fogaskeréknél 0,8 mm lett a befogadó furat.



 A furat körül jól látszanak próbálkozásaim nyomai a csapágy összehúzására (megjegyzem: nem a legszakszerűbb eljárás). A fogaskerék alaplemezi munkálatairól külön képet nem készítettem.



Ezt követően az esztergán elkészítettem a perselyt. A megfelelő bélésátmérő és a megfelelő furat elkészítését a leszúrás követte. Az alábbi első kép a 0,9 mm-es furat készítését mutatja. A fogaskerék csapja azonban csak 0,3 mm átmérőjű, ilyenkor vezetőtárcsás fúrást alkalmazunk. A harmadik képen az alaplemez illesztése látható.




Szegecselő állványon helyére sajtoltam, igazából  ütöttem a perselyeket majd méretre dörzsáraztam a csapágyat. Ha a munka jól sikerül szinte nem is látszik az illesztés:



Persze ez nem mindig sikerül ilyen jól.... :-((


Azért funkcionálisan minden jól sikerült. A gépi tisztítás és olajozás után következett az összeszerelés.


Az óra ezek után minden pozícióban stabilan jár. A Biburo szerint -2 min napi késés mellett.

2010. augusztus 1., vasárnap

ToronyÓrák

Dalmáciai városokban töltöttem néhány napot a családommal. Karórát is láttam sokat (mások kezén), de ilyenkor mindig érdekesek a toronyórák. A városok valamikori gazdagságáról és mostani múlt iránti tiszteletéről szólnak.

A szállásunk a Split mellett található Omis-ban volt. A poljecei parasztköztársaság egyik fontos települése, hírhedt kalóztanya évszázadokon át. Az omisi templom óratornya:


Az omisi szűk utcácskák nem tették lehetővé jobb kép készítését. A torony a Mirabella erődhöz vezető egyik lépcsősor mellett található. Jelenleg felújításra szorul, működőképes.

Trogir a magyar történelemhez is kapcsolódik, IV. Béla királyunk a közeli Klis és Trogir városában bújkált a tatárok elől. Óratornya a Szent Lőrinc templom külön álló harangtornya volt. Később a mostani torony megépítése után a óratorony lett, mellé a városháza épült.

 
Dél-Dalmácia legismertebb városa Dubrovnik (Raguza) a XV-XVII. század között élte fénykorát. Kereskedő város, amely jól lavírozott Velence és a Török Birodalom között. A XVII. század második felében földrengés törte meg fejlődését.




Óratornya különleges, az újabb időkből származó: hagyonyos analóg, digitális (ötperces időközökkel működő), valamint a holdfázist jelző szerkezet. 






Sajnos középkori eredetre visszamenő óratornyot nem találtam.