Dalmáciai városokban töltöttem néhány napot a családommal. Karórát is láttam sokat (mások kezén), de ilyenkor mindig érdekesek a toronyórák. A városok valamikori gazdagságáról és mostani múlt iránti tiszteletéről szólnak.
A szállásunk a Split mellett található Omis-ban volt. A poljecei parasztköztársaság egyik fontos települése, hírhedt kalóztanya évszázadokon át. Az omisi templom óratornya:
Az omisi szűk utcácskák nem tették lehetővé jobb kép készítését. A torony a Mirabella erődhöz vezető egyik lépcsősor mellett található. Jelenleg felújításra szorul, működőképes.
Trogir a magyar történelemhez is kapcsolódik, IV. Béla királyunk a közeli Klis és Trogir városában bújkált a tatárok elől. Óratornya a Szent Lőrinc templom külön álló harangtornya volt. Később a mostani torony megépítése után a óratorony lett, mellé a városháza épült.
Dél-Dalmácia legismertebb városa Dubrovnik (Raguza) a XV-XVII. század között élte fénykorát. Kereskedő város, amely jól lavírozott Velence és a Török Birodalom között. A XVII. század második felében földrengés törte meg fejlődését.
Óratornya különleges, az újabb időkből származó: hagyonyos analóg, digitális (ötperces időközökkel működő), valamint a holdfázist jelző szerkezet.
Sajnos középkori eredetre visszamenő óratornyot nem találtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése