A Baumgartner szerkezet meghajtó rugójának helyreállításáról valamint a sajátos kilincsszerkezetről korábbi bejegyzéseimben szóltam. Érdemes megvizsgálni azonban szerkezet további jellegzetességeit is. A számlap felőli részen jól elkülönülten látható a mutatóállítás alkatrészcsoportja ami nem mutat semmi különlegességet a jó öreg váltókaros felhúzószerkezetet alkalmazták.
Nem különlegesség, csörgő órákban gyakran találkozunk viszont a fogazott állítószerkezettel amit a képen rugóerőhatárolásként említek. Az állítószerkezet feladat a tekercsrugó nyomatékgörbéjénél tapasztalható egyenetlenség kiigazítása. A tekercsrugó ugyanis teljes húzott állapotban valamint lejárás előtti állapotban jelentősen eltérő nyomatékot (túl nagyot ill. túl keveset) ad le. Nyomaték kiegyenlítésnél ilyen megoldás volt a rugósfék, a nyomatékkiegyenlítő csiga. Később a a rugóanyag fejlődésével már nem volt szükség minden áron kiegyenlítésre, egyszerűbb szerkezeteknél azonban elterjedt a különféle állítószerkezetek. Jelen esetben a fogazott állítószerkezetet alkalmazták.
A megoldás a magtengely végére rögzített nyelves forgórészből valamint egy úgynevezett zárókorongból áll. A nyelv felhúzáskori továbbítása forgatja el határok között a zárókorongot, határolva a rugóerőt. A megoldás kicsit hasonlít a máltaikeresztes állítószerkezethez azonban itt a forgó nyelv és a zárókorong között nincs állandó kényszerkapcsolat (feszítettség) ezért van szükség a képen is látható rugóra.
A fennti képen ugyancsak jól látható még az ébresztőállítás kerékrendszere a leszorítórugóval valamint az ébresztést kiváltó rugónyelv egy része. Az alábbi képen ez van szétszedve ábrázolva.
Az órán a középtengelyre épített ébresztést kiváltó iktató berendezés látható. A fogaskerekek bizonyos elemein (csörgőmutató kerék, órakerék) mélyedés van kialakítva s tengelyirányban ebbe ugrik be adott időpontban csörgőkapcsoló rugó amely kilencven fokban meghajlított és az alaplemez túloldalára átvezetett nyelve (mintegy egykarú emelőként működve) a csörgőhorgony karmán kiváltja a csörgést.
Ha átnézünk a szerkezet hátlap felőli részére láthatjuk hol helyezkedik el csörgőszerkezet valamint a többi szerkezeti egységet is feliratoztam.
Részletesebben már csak egy elemmel foglalkozom. Érdemes megismerkedni a csörgőmechanizmus hangadó egységével. A szerkezet megalkotói a jól bevált Clement rendszert mellőzve stiftes gátszerkezethez hasonló lengőrendszert alkalmaztak. A csengetés kiváltását követően a motorrugó hajtóerejét kihasználva ez a rendszer osztja el egyenletesen csörgés működtetéséhez szükséges erőt.
Végezetül vessünk még egy pillantást a tisztított és összeszerelt Rocar ébresztőórára az 1930-as évekből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése